Miért jó a játék?

Nem könnyű annak meghatározása, hogy mit tekintünk játéknak. A játékok fejlődésre gyakorolt hatásairól, és arról milyen is a jó játék és gyermekünk mely készségeit fejleszti, olvassátok tovább szakértőnk legújabb cikkét.

Mi a játék? Ha nagyon tudományosak akarunk lenni, akkor talán olyan örömteli, szabadon választott tevékenységet értünk alatta, melynek közvetlenül nincs célja, mégis a környezethez való alkalmazkodást szolgálja és sokoldalúan hat a személyiségfejlődésre.

A játék fejlődésre gyakorolt hatásai egyrészt a készségfejlődés, tanulás terén, másrészt a feszültség levezetés, érzelmi tanulás terén, továbbá a kommunikációban, a szociális kapcsolatok alakulásában mutatkoznak.

Vegyük ezt a három területet közelebbről is szemügyre!

Játék közben a gyermek fontos (mozgásos, tárgyakkal végzett és társas) tevékenységeket gyakorol, készségeket, viselkedésmódokat sajátít el. A játszás alatt a gyermekek izomzata és idegrendszere komoly munkát végez, összefüggéseket tanulnak meg a környezetről (pl. ok-okozat, gravitáció, kicsi-nagy stb.).

Nézzük meg, milyen is a jó játék:

  • javítja a mozgáskoordinációt
  • segíti a kreativitást
  • hat a gyermek képzeletére
  • előremozdítja a gondolkodás, a problémamegoldás folyamatait.

A legtöbb jó minőségű, igényes játék (pl. a babahinta, babatornáztató, ugrálók, járássegítők) tudja ezt, de különösen igaz a fenti állítás a fejlesztési céllal kialakított játékokra (pl. interaktív foglalkoztató asztalok, formabedobó készletek, golyós csúszda, labirintus).

Mivel a játék során biztonságosan kipróbálhatók bizonyos cselekvések következményei (Mi lesz, ha meglököm a játszószőnyegről lógó állatot?), ugyanannak a tevékenységnek akár többféle eredménye is előidézhető, ezért a játék képes kontroll érzetet biztosítani, bejósolhatóvá tesz jövőbeli jelenségeket és megmagyarázhat egyes történéseket. A kontroll érzet és a játékban megélt sikerélmény – a felszabaduló endorfinok közvetítésével – pedig a jó közérzet és önértékelés kialakulásának az alapja.

Ahogy említettük, a játék elsődleges jellemzője, hogy örömteli, feszültségoldó hatású. Vagyis segíthet megbirkózni bizonyos problémákkal. A gyermekek életében adódhatnak számukra nehezen kezelhető helyzetek mint: testvér születése, óvodakezdés, költözés stb.

Ezeket a saját világukban, egy játékszituáció biztonságos keretei között képesek feldolgozni, így indulatok, félelmek is levezethetők a játéktevékenység során anélkül, hogy a gyermek az érintett személyt valóban bántaná (pl.a testvérét nem ütheti meg, mert azért rászólnak, de a játékbabát igen). A gyermek pszichológusok sokszor hívják a játékot segítségül traumán átesett gyermekek kezelésére.

A gyermekek legtöbbször szüleikkel vagy kortársaikkal játszanak, és ennek során megtanulnak kommunikálni, társas helyzeteket felismerni, megoldani, fejlődik az empátia, vagyis mások megértésének készsége. Ez pedig hozzájárul a kortársakkal való jó kapcsolat megalapozásához. Ehhez segítséget nyújtanak az életkorhoz és fejlettségi szinthez megfelelően megválasztott és biztonságosan használható játékok (pl. játék-telefon, -szerszám, – közlekedési készlet, versenypálya), így nem kell aggódnunk akkor sem, ha a gyerekeket elragadja a játék lendülete. A szülővel való együttjátszás (közös autózás, zenélés, babázás, mesélés, hancúrozás) babakorban hatására erősödik a szülő és gyermeke közti kötődés.

A rendszeres játéktevékenység természetesen inkább a gyermekkor jellemzője, bár olykor a felnőttek is játszanak. A játék valahol akkor kezdődik, amikor anya (vagy gondozó) és gyermeke az ébrenlét szabad pillanatait közösen élvezik éneklés, grimaszolás, ringatás formájában vagy mutogatja, megnevezi a figurákat a forgócskán, játszószőnyegen, a baba körül. Innentől kezdve jó, ha mindennap van közös játékidő, amikor csak ezzel foglalkoznak, rendszeres közös tevékenység részeként, bár ennek tartalma, formája jócskán változik a fejlődés során. Durva besorolás szerint az első két-három évben a játéktevékenység elsősorban a játéktárgyakkal végzett cselekvésekből és ún. gyakorlójátékokból áll. Később az óvódáskor nagy részére az szerepjátékok lesznek jellemzőek és az iskoláskor pedig már a szabályjátékok időszaka.

Összefoglalva a közös és változatos játék sokféleképpen segíti gyermekünk testi, érzelmi, értelmi fejlődését, döntő szerepet játszik az egészséges lelki és fizikai fejlődésben, és segít a gyermekeknek fokozatosan megismerni a világot.

Játékajánlatunk:

Bérelj Te is játékot tőlünk, és fejleszd babádat játékosan otthon! Tekintsd meg teljes kínálatunkat is!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük