„Jaj, úgy élvezem én a strandot”… A babák vízhez szoktatásáról

Ha nyár, kánikula akkor strandolás, pancsolás, fürdés. Nézzük meg, hogyan viszonyulhatnak ehhez a kisebb-nagyobb babák! Lássuk, mit mond gyermekpszichológus szakértőnk a kisbabák vízhez szoktatásáról, illetve mit lehet tenni ha a baba nem szeret fürdeni.

A csecsemőknek a víz természetes közege, mert emlékezteti őket az anyaméhben eltöltött időre. A megfelelő minőségű és hőfokú vízben a babák otthon érzik magukat, számukra a vízben lebegés általában megnyugtató.

A gyógyúszást, hidroterápiát, alámerítés nélküli vizes foglalkozást végző szakemberek a víz, mint közeg, fejlesztő hatásait használják felA vízben végzett aktív mozgás közben a kis csecsemők általában reflexszerűen mozgatják végtagjaikat, ez jótékonyan hat az izmok fejlődésére és ezen keresztül az idegrendszeri kapcsolatok erősödésére.  

babaúszás követői pedig az ún. búvárreflex meglétét (4-6 hónapos korig) igyekeznek kihasználni és a babákat a víz alá merítik. A merítés idegrendszerre gyakorolt hatásáról megoszlanak a vélemények, egyes fejlesztő pedagógusok, fejlődésneurológusok kifejezetten ellenzik.

Összességében azonban érdemes babánkat valamilyen formában a vízhez szoktatnunk (merítés nélkül is) hiszen a közös fürdés, strandolás jó szórakozás lehet az egész család számára és előbb vagy utóbb minden kisgyermeknek meg kell tanulnia biztonságosan úszni.

És mi a helyzet az otthoni fürdőzéssel, mint a vízzel való barátkozás elsődleges terepével?

A mindennapi tisztálkodás mellett a fürdésnek általában előkelő helye van a napirendben, mint az este, az alvás közeledtét jelző mozzanatnak. Sok családban ekkor jön az apukák ideje, akik ilyenkorra érnek haza a munkából és fürdetéskor játszanak, beszélgetnek gyermekeikkel.

Nem szeret a pici fürdeni? Eddig szeretett, de mostmár nem? Ennek is megvannak az okai. Nézzük, mik lehetnek ezek és mit tehetünk ilyenkor.

Az újszülöttek sokszor azért sírnak, mert még idegen számukra a helyzet, illetve nem szeretik a hőmérsékletváltozásta testhelyzetváltozást, az öltöztetést, törölgetést. Ha ezen túl jutunk, akkor is előfordulhat, hogy a későbbiek során a baba egyszercsak tiltakozni kezd a fürdetés ellen. Lehet, hogy volt egy rossz emléke és átmenetileg bizonytalanul érzi magát a kádban, vagy esetleg nem szereti, ha a fülébe megy a víz.

Ilyenkor próbálkozhatunk pl. fürdetőszék használatával (ebben a baba biztonságosabban érezheti magát és fülgyulladással küzdő babák számára kifejezetten ajánlott), fürdőjátékok bedobásával vagy esetleg átmenetileg gyorsan lemosdatjuk a gyermeket és nem erőltetjük, hogy vígan pancsoljon a kádban.

A felállást, járást éppen gyakorló babáknál is előfordulhat egy olyan időszak, amikor nem hajlandóak leülni a kádban. A víziszony általában átmeneti és érdemes a vizet kevésbé kedvelő gyerekeket időről időre „megkínálni” a víz adta örömteli lehetőségekkel.

Át kell gondolnunk, hogy mindent megtettünk-e annak érdekében, hogy gyermekünk számára komfortossá tegyük a vízben valló létet, de emellett tudnunk kell, hogy nem minden baba vagy gyermek született vízimádó és az ő esetükben az erőltetés inkább tovább ront a helyzeten. Eljön az idő, amikor megértik, hogy miért fontos megtanulni úszni, és ezen kívül még sokféle mozgásforma közül választhatnak.

Várnai Dóra, pszichológus

Milyen játékokat ajánlunk a fürdőzéshez, pacsáláshoz?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.