Főoldal
Mit is értünk szerepjáték alatt?
A szerepjáték során a gyerek bárki és „bármi” (mesehős, szuperhős stb.) bőrébe bújhat. Felnőttként egy szórakozás, gyerekként viszont egy új eszköz, terep a tanulásra. Egy tanulási forma számukra, hogy a kicsik lemodellezzék a felnőtt világ történéseit, szerepeit. Főzőcskézés, szerelés, babázás… mindegyik segít megismerni a világban elfoglalt helyüket, határaikat.
A szerepjáték különleges módokon mozgatja meg a kicsik fantáziáját, mert kiragadja őket a hétköznapokból, és elrepíti egy általuk elképzelt valóságba. A játék közben keveredik a belső világ és a külső tapasztalatok összessége.
A gyerek szerepjáték közben személyiségeket, érzelmeket tud eljátszani, amik segítenek a tudattalattiuknak feldolgozni olyan érzelmeket, melyeket még nem tud vagy nem mer kifejezni.
Érdekes, hogy a legtöbb esetben a gyermek a felnőtteket, legtöbbször a hozzá közel állókat (szülőket, óvó néniket stb.) játssza el. Vagy a másik gyakori dolog, hogy olyan szerepeket próbál ki, amikkel azonosulni szeretne (tűzoltó, katona, orvos stb.). A játékkal mindig a körülötte lévő világot akarja felfedezni, megérteni.
A szerepjátékokat játszhatják egyedül, a kedvenc plüssökkel is, de legtöbb esetben együtt játsszák, így a gyerekeknek lehetőségük van gyakorolni a társas interakciókat, a problémamegoldást, konfliktus helyzeteket. Mivel egymás között osztják ki a szerepeket, kijönnek a személyiségtípusok, de a játék lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki megtalálhatja a hozzá leginkább passzoló szerepkört.
Miért fontos a szerepjáték a gyerek életében, fejlődésében?
A szerepjáték a gyerekeknek lehetőséget ad, hogy:
- megélni játékosan egy valós helyzetet.
- újabb perspektívákat fedezhet fel magának.
- magabiztosabban, bátrabban fejezheti ki gondolatait, érzéseit.
- fejleszti a kreativitást és az empatikus készségét.
- megismerni játékosan egy-egy tett negatív és pozitív következményeit.
A gyerek a szerepjáték közben biztonságban érzi magát, és a biztonságot nyújtó helyzetből fakadóan a kicsi el tudja engedni a fantáziáját, meg tudja mutatni azokat az érzelmeket, amiket addig nem. Segít a stresszes helyzetek értelmezésében, feldolgozásában.
Hogyan segíti a kicsit fejlődését?
- A való életre tanít
Amikor a kislányod elringatja, betakargatja a babáját, azt már szerepjátéknak tekinthetjük, hiszen egy valós szituációt játszik el, ezt látta tőled. Az irányába tanúsított gondoskodásod az ő játékában tükröződik.
Ahogy múlik az idő egyre több, különböző helyszín és helyzet jelenik meg: bolt, óvoda, autószerelő, stb. Ezek a történetek az életből valók és az életre tanítják őket.
- Fejleszti a fantáziát, kreativitást
Minden, amit a gyermek megtapasztal, az a részévé válik. Minden egyes eljátszott szituáció kiragadja a hétköznapokból, impulzusok érik, amelyre a gyermek életkorának megfelelően reagál. Képzelőereje révén bebújik mások bőrébe, megold helyzeteket, miközben új és új dolgokat tanul, fejlődik a például a problémamegoldó képessége.
- Elősegíti a szociális készségek kialakulását, finomodását
A gyerek szerepjátékok segítik olyan viselkedési minták gyakorlását, amiket később a való életben is tudnak alkalmazni. Mivel egy-egy szerepjáték minimum 2 szereplős, ezért a gyermek mindenképpen társas közegben kell „boldogulnia”. A játszótársával együtt kell működnie, így megtanul csapatban tevékenykedni, próbálja saját érdekeit képviselni. Itt is fontos megemlíteni a kompromisszumot, mint egy-egy helyzet lehetséges megoldását, valamint az osztozkodást, konfliktuskezelést.
- Segít feldolgozni az eseményeket, segít az önmegvalósításban
Mikor a gyerek közösségbe kerül, megjelennek a konfliktusok is. A többi gyerekkel és a felnőttekkel való interakció elemei pedig megelevenedhetnek meg az otthoni szerepjátéban is. Ha a gyerek nem is nagyon beszél a bölcsiben, oviban történtekről, érdemes megfigyelni őt játék közben, mert sok mindenre fény derülhet azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami esetleg zavarja őt, mitől szorong.
- Oldja a feszültséget, fejlődik a szókincs
Sok kicsi nem, vagy csak nehezen mondja és mutatja ki, ami foglalkoztatja, vagy ami munkálkodik benne. Viszont még ők is a képesek a legtöbb esetben egy játékba átvinni érzéseit. A különböző életből vett helyzetekben a szókincs is fejlődik, hiszen egy-egy adott szituációban használja a filmekből, mesékből, rajzfilmekből, hétköznapi életből vett kifejezéseket. A gyerekek párbeszédet folytatnak akár magukkal is, amikor elképzelt játékot játszanak. A szerepjáték történetet teremt, amelyben hangot is adnak a különböző szereplőiknek.
Hol foglaljon helyet a felnőtt a szerepjátékokban?
A szülők, felnőttek szerepe kiemelten fontos a kicsik szerepjátéka során. A szülő, pedagógus négyféle szerepet vehet fel: megfigyelő, támogató, segítő és modell.
A Megfigyelő
Ilyenkor a háttérben mozgunk, onnan figyeljük a gyermekek viselkedését, problémamegoldó készségét. Ha nagy figyelemmel kísérjük őket, könnyebben megérthetjük, hogy mi is zajlik bennük, mi foglalkoztatja őket. Sokszor érezhetjük, késztetést, hogy segítsünk nekik egy-egy helyzet, probléma megoldásában, de itt a türelem és a megfigyelés a feladatunk. Nézni, milyen kreatív gondolkodással rendelkeznek, és leszűrni, miként tudjuk a későbbiekben rávezetni őket újabb, kreatívabb megoldásokra.
A Támogató
Aki ebben a szerepben figyel, felismeri a gyermekek próbálkozásait, megerősítéseket ad neki, hogy nyugodtan élje meg a kicsi meg az érzéseit, ami benne van. Sok esetben elegendő egy bátorító mosoly is, hogy érezze, vele vagyunk, értjük és támogatjuk őt abban, amit csinál. Teremtsünk olyan környezetet és helyzeteket neki, ahol szabadon kinyilváníthatja érzéseit anélkül, hogy rossznak érezné magát.
A Segítő
Kérdéseinkkel ösztönözhetjük a problémamegoldó képességüket, új gondolatok születését. Ezzel segítjük a kreatív és logikus gondolkodás fejlődését. Az eldöntendő kérdések sokszor csak bezárják az új utak felé nyitó lehetőségeket a számukra, ezért fontos, hogy érezzék, a képesek új lehetőségek megtalálására.
A Modell
Talán ez a legfontosabb szerep, amely folyamatosan jelen van az életükben. Érdemes azt átgondolni, hogy mi milyen megoldásokat alkalmazunk a mindennapokban, ugyanis a gyerekek mindig figyelnek. Egy-egy gyakran előforduló szituáció megoldásába akár be is vonhatjuk a gyereket, hogy találjon ki ő megoldásokat a szintuációra. Nem kell tökéletességre törekedni, sőt! Sokat segíthetünk szerepeik gyakorlásában, ha megerősítjük őket abban is, hogy a felnőttek is hibáznak. Jó, ha látják, hogy hibázni nem bűn, ha megtanulják helyre lehet hozni, korrigálni egy-egy hibát.
Mi van, ha agresszív a viselkedése a képzelt játékban?
A negatív érzések kezelésével sajnos sokan még felnőttként sem tudunk mit kezdeni és nem tudjuk jól kezelni. A szerepjátékban a gyerekeknek lehetőségük van ezt is megtanulni: szabályozni a viselkedését, lecsillapodni és önuralmat is tanulni. Nem kell kétségbe esni, mert így legalább megéli a negatív érzelmeit, viszont mindenképpen érdemes beszélgetni vele a dologról, akár játékos formában egy-egy másik megoldást mutatni neki, eljátszani vele.
Baj, ha kimarad a szerepjáték?
Mindenképpen érdemes odafigyelni rá, ugyanis ez a fajta játék fontos szereppel bír a fejlődésben. Ha nem jelenik meg a szerepjáték még 3 éves korban sem, akkor azt feltétlenül tudassuk a védőnővel, gyerekorvossal, mert a szerepjáték kimaradása utalhat autizmusra vagy más fejlődési zavarra.
Összefoglaló
A szerepjáték már egészen kis kortól megjelenik a gyerekek életében, főleg óvodás és kisiskolás korban válik jellegzetes időtöltéssé a kicsik életében. A szerepjáték során a gyermek megtanul másokkal együttműködni, kreatívan megoldani egy-egy problémát. Különböző szerepekbe, más bőrébe bújva a saját nyelvére lefordítva megismerheti és megértheti a körülötte lévőket. A szituációkat megélve, azok segítségével gazdagabb személyiséggé válhat, bátorságot és önbizalmat szerezhet a különböző helyzetekben való viselkedéshez. Kihat a beszédfejlődésre is, ilyenkor a mindennapokban használt szókincsük mellett egy sor új kifejezést is alkalmaznak. Játékos formában, biztonságos közegben megélik az érzelmeiket, félelmeiket, így szorongásuk is könnyebben oldódik.